A kis katicabogár

A kis katica volt a hetedik, a legkisebb a családban. Születését nagy várakozás előzte meg, mert a helyi bogárjóslás szerint a hetedik gyermek különleges képességekkel érkezik e világra, és bizony nagy volt a csalódás, amikor végre megpillantották a csemetét, mert nemhogy csodabogárnak nem látták, ráadásként egyetlen pötty sem kerekedett fényes kis szárnyán.

Hej mennyit bántották e miatt a többiek!
Csúfolódva elröpültek előle, nem játszottak vele és nem osztották meg vele az ízletes falatokat.
 A kis katica a legtöbbször magányosan üldögélt egy fűszál tövében és szomorkodott.
Azon a reggelen is egy százszorszép levelén ücsörgött magában és bánatosan, vágyakozva nézte, ahogy testvérei önfeledten kergetőznek, repkednek a levegőben, Jaj mennyire szeretett volna ő is velük együtt játszani, táncolni a meleg fényben. A testvérei azonban tudomást sem vettek róla.
Egyszer csak egy sötét árnyék, egy madár szállt el felettük. Majd hirtelen megtorpant és zsákmányra éhesen körözni kezdett felettük. A kis katicák annyira belefeledkeztek a játékba, hogy nem vették észre, a támadásra készülő madarat.  Csak a kis pettyetlen katica látta, milyen veszély fenyegeti testvéreit. Kétségbeesetten röppent fel hát a levegőbe, izgatottan verdesett a szárnyával, hogy figyelmeztesse a többieket.

Testvérei rémülten fogadtak szót neki, és sebesen elrejtőztek a fűszálak között. Az éhes madár hoppon maradt. Attól a naptól kezdve nagy lett a becsülete a kis pettyetlen katicának, aki bátorságával megmentette testvérei életét.

Megjegyzések